Az IDŐ, mint élet

Ahány ember, annyi életfelfogás. Ez így van rendjén, ám ne felejtsük el, hogy csak egy életünk van. Jelenlegi tudásunk szerint, itt a Földön. 🙂

Nem szeretnék idézgetni, hogy mennyire fontos, hogy rádöbbenjünk az Életre. Nem véletlen, hogy megnövekedett a motivációs trénerek, coachok és könyvek száma az elmúlt években. Az utóbbi 10, 20, 30 év alatt akkora fejlődés történt az emberiséggel, amit nem könnyű feldolgozni.

A sok elektronikai kütyü, a gyors kommunikáció – bárhol bármikor – a gyors közlekedés lehetővé tette azt, hogy ma már nincsenek távolságok, nincs lehetetlen. Ezért is lett az élet egy felgyorsult, rohanó valami.

Mindenki fut, siet, készül. Készül arra, hogy milyen jó lesz majd, miközben elmúlik az élete, kidolgozta a belét, és mégsem ott tart ahol akar.

Sokan nem gondolnak bele, hogy a külvilág által megszabott tempót követik csak, és nem azt, amit valóban akarnak. Elfelejtenek összpontosítani és nem tervezik meg a jövőt.

Konkrét cél nélküli fiatalokat látok, közösségi média mögé rejtőző arcokat, akiknek az offline, szemtől szembeni kommunikáció kezd egy idegen fogalom lenni.

Mindenki érdekes, aki az Instagram-on már influencer, és mindent akarnak, ami éppen megjelenik, és agyon van reklámozva. Közben elmaradnak az emberi értékek fejlesztései, a “hogyan legyek hasznos része a társadalomnak” szerepvállalás.

Tervek nélkül nincsenek célok, csak lufi értékű álmok, amik 50-60 évesen kipukkadnak, és mindenki hibás lesz csak “én” nem! Hát ne hagyd, hogy az életed csak elteljen, és ne csak álmodozva bámulj másokat, miközben ők a céljaikon dolgoznak.

Legyen saját célod!

Saját terved!

Saját történeted, saját könnyeid és saját PILLANATaid!